Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
A gyártók és a kereskedők különféle üzletpolitikai célokat szolgáló akciókkal igyekeznek növelni a forgalmat. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban Szja törvény) nem határozza meg az üzletpolitikai, reklámcél fogalmát. Ide tartozhat minden olyan akció, mely közvetlenül, vagy közvetve a vásárlók vásárlási kedvét fokozza. A marketing eseménynek helyt adhat egy kereskedelmi egység, de vásárlással egybekötött engedményekkel találkozhatunk termékbemutatón, vásárokon. A kedvezmény megtestesülhet azonnali engedményben, árengedményre jogosító kuponokban, vagy áruminta vagy reklámcélú ajándék formájában. Sőt a nyeremény kifizetése történhet pénzben, vagy bankkártyán történő jóváírással. A juttatások lehetnek adómentesek vagy adókötelesek. Ez utóbbi esetben az adót általában a promóciót finanszírozó cégnek, vagy a játékot szervező cégnek kell megfizetnie. Azonban előfordulhat olyan nem kívánt fordulat, hogy az adót a juttatásban részesülő személynek kell megfizetnie, mely befolyásolhatja az akció sikerét.
A kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására a korábbi adóalap kedvezmények mellett 2024. januárjától új adókedvezményt is bevezetésre került a társasági adóban (1996 évi LXXXI. törvény 22/G. §).
Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában egyoldalúan felmondta az 1979-ben - több mint negyven éve - aláírt és alkalmazott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (a továbbiakban egyezmény). Ennek következtében a 2024. január 1-től megszerzett jövedelmek adózására a nem egyezményes országból származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az egyezmény hiánya hatással lesz mindazon magánszemélyek adózására, akik magyar, amerikai, vagy épp kettős állampolgárok és egyik, vagy másik országból részesülnek jövedelemben. Jelen cikkben a munkajövedelmeket érintő személyi jövedelemadó (a továbbiakban szja) kötelezettséget tekintjük át különös figyelemmel a 2024. január 1-től hatályos új rendelkezésekre.
A globális minimumadó szabályait számos államban, így az Európai Unió államainak nagy részében is 2024-től alkalmazni kell. Magyarországon a 2023. évi LXXXIV. törvénnyel bevezetett szabályok a globális minimumadóról szóló európai uniós irányelv átültetését szolgálják, és szorosan követik az OECD koordinációja mellett kialakított Modellszabályokat. A cikk bemutatja a globális minimumadó megalkotásához vezető utat, a három szabályozási szint közötti összefüggéseket és áttekintést ad a multinacionális nagyvállalatokat érintő új adózási szabályrendszer fő elemeiről.
A 2023. évi változásokat elsősorban a gyakorlati tapasztalatok és a külső, különösen az uniós elvárások idézték elő. Az évközi és év végi módosítások mind a három adóeljárási törvényt érintették, melyek az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény. Az évközi és év végi változásokat a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény valamint, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. Jellemzőjük a hatálybaléptető rendelkezések változatossága. A számos módosítás közül jelen írásomban néhány lényegesebb változást ismertetek.
A cikksorozatunk első két részében (az előző részek ide kattintva érhetőek el: 1. rész, 2. rész) ismertettük a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait. A kézirat lezárását követően fogadta el az Országgyűlés a 2023. évi CVIII. törvényt, amely a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szól. (A 2023/187 (XII. 22.) Magyar Közlönyben jelent meg.) Külön aktualitását adja a témának a 18/2024. (II. 8.) Korm. rendelet, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szól és amely pontosította az évvégi törvénymódosítást.