„Adózni csak pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen – úgy érdemes.” A 2023-as adócsomagról – 1. rész: A magánszemélyeket és cégeket érintő közvetlen adók változásai

Az év vége most is sok munkával terhelt, s közben az adótörvények módosításáról szóló saláta törvény (2022. évi XLV. tv.) is kihirdetésre került. Mivel az új szabályok zömét már 2023.01.01-tól alkalmazni kell, most is rövid az idő a szabályok megismerésére, értelmezésére és az alkalmazásra, a megfelelő felkészülésre. Ráadásul idén a klasszikus adósaláta törvényen kívül, más területek salátatörvényei is érintik az adóztatást (pl. foglalkoztatás, TB-ellátások), így ezeket együtt érdemes tanulmányozni. Sőt érdemes a kormányrendeleti szinten is otthonosan mozogni, az adókötelezettségek és jogok pontos megértéséhez és meghatározásához.

A sok változást rendhagyó módon két cikkben foglaljuk össze, hiszen szeretnénk minden lényeges kérdésre kitérni. (Írásunkban a hatályba lépés dátumát ott jelezzük, ahol az nem 2023.01.01, illetve előre bocsátjuk, hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazása minden esetben külön figyelendő, és nem tárgya a jelen cikknek ezek részletes ismertetése.)

Személyi jövedelemadózás, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítás

A KATA jelentős szűkítésével előtérbe került az Szja tv. szerinti átalányadózás lehetősége az egyéni vállalkozók esetében, hiszen sok volt-katás ezt választotta menekülőútként. Mivel azonban eddig meglehetősen nehézkes volt, így ennek adminisztrációját most egyszerűsítik.

• Haviról negyedévesre módosítják az átalányadózók bevallási, szja adóelőleg és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét. A negyedéves bevallási szabály megkönnyíti a családi adókedvezmények érvényesítését is.

• Az adó göngyölítéses megfizetésével pedig a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás / szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségek jobban összehangolhatók és a jövedelem eloszlása kevésbé befolyásolja a fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét.

• Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente kell összeadni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél azonos összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez, és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót.

• Könnyítették a belépés feltételeit is, ugyanis 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. Ugyanakkor a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradtak: általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese (2022-ben 24 millió Ft), míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszerese (2022-ben 120 millió Ft).

• Az átalányadózásból kiesők visszatérési feltételei is rugalmasabbak: 4 év helyett csupán 1 évet kell várni az újra csatlakozáshoz, és csak a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónap alatt lesz blokkolva az átalányadózás ismételt választása.

• Kiterjesztették továbbá az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak (volt-katások) minősültek.

• Az átalányadózók számára a helyi iparűzési adózás is egyszerűbbé válik, ők egyszerűsített adóalap-megállapításra lesznek jogosultak és csak évente egyszer kell majd adóelőleget fizetniük.

A KATA és az átalányadózás témakörén túllépve részletszabályok változtak továbbá az árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve a tartós befektetésből származó jövedelem adózását illetően is, ahol a középpontban a vagyonkezelői alapítványok bevonásával történő jövedelemszerzés áll. Lehetővé teszik ezáltal a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványok számára, hogy a kezelt vagyonnal összefüggésben tartós befektetési szerződést köthessenek az érintett magánszemély, mint kedvezményezett javára. A keletkező hozamot a tartós befektetésekből származó jövedelem szabályai szerint kell majd leadózni.

Emellett a csoportos személyszállítás fogalmát kiterjesztik azokra az esetekre is, ha csak lízingelt/bérelt járművel történik a munkavállalók szállítása, a saját eszköz használata mellett.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében, az adóhatóság által készített bevallási tervezet automatikusan fel fogja ajánlani a kedvezményt az érintetteknek. Mivel a hatóság ismeri az adózók életkorát, a felajánlást attól függetlenül meg fogják tenni, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e.

Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program („KMRP”) szabályait is pontosítják. A KMRP-szervezetekre vonatkozó szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a KMRP-résztvevők tagi részesedéseiket egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adják. Ilyen esetben a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket.

Társasági adózás

A társasági adózás változásai idén leginkább a csoportos TAO-alanyokat érintik. A kihirdetést követő naptól (2022.11.24.) már nem lehet tagja a társasági adócsoportnak az a cég, amely valamilyen megszűnési eljárás alatt áll: a tagság a felszámolási, végelszámolási ill. kényszertörlési eljárás megindítását megelőző napon megszűnik (korábban ez az eljárást befejező napon következett be). Pontosítják továbbá az adóelőleg fizetésének szabályát a tao-csoport/tag megszűnése esetére, és előre hozzák az adóelőleg megosztása és bevallása 30 napos határidejének kezdő napját - a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezésének napjára.

Emellett pontosításra kerülnek bizonyos képletek, mint pl. a jövedelem minimum számítását, a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés adóalap növelő tételként történő számításának módját illetően, ahol az eddigi ’bekerülési érték’ fogalmat a jogalkotó ’könyv szerinti’ érték fogalmára módosítja.

Szintén a kihirdetést követő naptól érvényes több módosítás a vagyonkezelő alapítványok kapcsán. Adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesül a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak.

A törvénybe új fogalomként kerül be a saját jogú nyugdíjas a Tbj. szerinti használt fogalommal egyezően, hatályba lépése szintén 2022.11.24.

A kedvezményezett részesedéscsere kapcsán alkalmazott adóhalasztás a jövőben már az értékvesztés elszámolásakor (részlegesen) lejár, nem csak kivezetéskor.

Mindezeken túl érdemes az adókedvezmények területét is áttekinteni. Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye az általános de minimis rendelet alapján lesz igénybe vehető, azzal, hogy az adózó – választása és adóbevallásában tett nyilatkozata szerint – az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is igénybe veheti a kedvezményt annak alkalmazhatósága időszakában.  Ugyanez igaz valamennyi de minimis kedvezmény esetében.

Transzferárazás

A 2022-es nyári adócsomag az elmúlt évek hazai transzferárazást érintő legnagyobb jelentőségű és volumenű jogszabály-módosítását hozta el, amelyre akkor is érdemes a figyelmet felhívni, ha jelen cikk írásakor a gyakorlati részleteit tartalmazó rendelet kihirdetése még mindig várat magára. Sajtócikkekből (SZAKMA 2022/11. szám) ugyanis már nyilvánosságra kerültek bizonyos részletek, valamint a Pénzügyminisztérium a bevezetés előtti szűk 1 hónapban még társadalmi egyeztetést is ígért.

Jön a transzferár adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban!

Bár a transzferár-nyilvántartásokat továbbra sem kell az adóhatósághoz benyújtani a társasági adóbevallással egyidejűleg, ugyanakkor egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat: a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. Ráadásul a naptári éves adózóknak ezt már a 2022-ről szóló bevallásban is várhatóan teljesíteni kell majd.

Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed majd azokra az ügyletekre is, amelyekről egyébként nem kell transzferár dokumentációt készíteni: pl. a költség-átterhelésekre vonatkozóan egyszerűsített, az APA határozattal fedett ügyletekre viszont teljes körű adatszolgáltatást kell majd tenni, csakúgy, mint az egyébként transzferár nyilvántartásra kötelezett ügyletekről. Kis könnyítés várható abban, hogy a nyilvántartás készítésre vonatkozó értékhatárt megduplázzák és így évi 100 millió Ft-ra emelik. Az adatszolgáltatás a Tao bevallásban azonban rendkívül részletesre várható: a kapcsolt felek azonosító adatai mellett ügyletenként várhatóan meg kell majd adni a számviteli nyilvántartásokban rögzített ügyletértéket, az ügylet karakterizációját, a kapcsolódó tevékenységi kódot, az erre vonatkozó szokásos piaci árat vagy ártartományt, stb.

A helyes tartalommal történő adatszolgáltatás minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, hiszen elsődleges célja az adóhatósági kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás lesz.

Mindezek mellett ne felejtsük el a jelentősen emelkedő transzferárazással kapcsolatos mulasztási bírságokat sem. A nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság több mint duplájára, 2 millióról 5 millió Ft-ra, ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió Ft-ra emelkedett, melyeket először a 2022. augusztus 27-ét követően kezdődő adóévekben kell alkalmazni.

A változó transzferár szabályok a nyilvántartások szakmai tartalmát is szigorítják, hiszen a jövőben az adatbázison alapuló elemzés során általánossá válik az interkvartilis alkalmazásának kötelezettsége, először a 2022-ben kezdődő adóévre. Valamint a transzferár kiigazításra vonatkozó új rendelkezések értelmében, amennyiben a vizsgált kapcsolt ügyletben az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el, főszabályként a mediánra kell a transzferár kiigazítást elvégezni kivéve, ha a kapcsolt vállalkozás igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek. (A medián az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb.)

KIVA

A módosítások a kisvállalati adóban elsősorban jogharmonizációs célúak, valamint egyéb, jogértelmezést segítő és technikai jellegűek.

A KIVA-választásának feltételeit illető módosítás, hogy a Tao tv. szerinti finanszírozási költségek várható nagysága helyett azt kell majd vizsgálni, hogy a KIVA választását megelőző adóévben várhatóan végrehajt-e társasági adó szerinti kamatlevonás-korlátozás szabályai alkalmazásával történő tao-alap módosítást vagy sem.

A törvény erejénél fogva megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, ha az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végre hajtania, illetve akkor is, ha az adózó a társasági adó szabályok tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végre hajtania. Az új rendelkezéseket első alkalommal a 2023. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.  

Helyi iparűzési adózás

A helyi adókról szóló törvény módosítása jóval átláthatóbbá, könnyebben teljesíthetővé teszi az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályozást. Ezen túlmenően az IFRS-t alkalmazó vállalkozó adóalapjának megállapítására és a szokásos piaci ár adóalapban való érvényesítésére vonatkozó szabályokat korrigálják az igazságos és arányos közteherviselés elvének érvényre juttatása érdekében.

A HIPA-alap kalkulációját illetően a nettó árbevételt csökkentő korlátok alóli kivételezett szereplőként jelennek meg az országos közlekedésszervezők e szolgáltatásuk vonatkozásában, azaz a közvetített szolgáltatások értéke és az ELÁBÉ teljes értékében levonhatóvá válik az ő esetükben is.

A korábbi négy HIPA egyszerűsített adómegállapítási mód helyett jövőre már csak kettő marad, az első a korábbi három egységbe gyúrt változata, a második pedig a KIVA-sokra érvényes.

• Az új egyszerűsített HIPA megállapítási mód alapján adott bevételi értékhatár alatt (25 millió Ft / illetve az SZJA tv. szerint átalányadózóként kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén 120 millió Ft) sávos HIPA adómértéket lehet majd alkalmazni, amely (székhelyük és telephelyük fekvése szerint) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lesz. Ebből adómentességet, vagy adókedvezményt sem törvény, sem önkormányzati rendelet nem adhat. A választás bejelentését a folyó adóév 5. hónapjáig kell megtenni, gyakorlatilag az előző évről szóló bevallási nyomtatványban.

• A kisvállalkozói adósok HIPA alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt mértéke adja, melyet szintén be kell jelenteni az adóhatóságnak, de csak a bevallás benyújtására előírt határidőig.

Mindkét egyszerűsített opció számos rendelkezést tartalmaz, ezek részletes ismertetésére jelen keretek között nem térünk ki. A kisvállalkozók fokozottan figyeljék, hogy milyen bejelentési kötelezettségük válik esedékessé a 2022. évről szóló HIPA-bevallást illetően, mivel az átmeneti rendelkezések szerint ez évről (2022-ről) 2023.05.31-ig lehet nyilatkozni, hogy a KIVA-szerinti alapszámítási módot használják, azonban, ha nem nyilatkozik, akkor automatikusan a sávos adózást választónak minősül. Ha egyik egyszerűsített adómegállapítási módot sem kívánja választani, akkor ezt külön kell bejelenteni a NAV felé, szintén 2023.05.31-ig, és egyidejűleg adóelőleg fizetésére is köteles lesz (egy másfél éves időszakra: 2023.01.01-2024.06.30 közti időszakra 75 ezer Ft megfizetésére lesz köteles, két részletben).

Bízunk abban, hogy összefoglalónk hasznos segítséget jelent a jövő évre való felkészüléshez, az adózási feladatok ellátásához. Jó munkát kívánunk ehhez mindenkinek!

Jövő héten, cikksorozatunk második részében a forgalmi adózás és a további adó- és számviteli változásokkal jövünk vissza.

A cikk szerzői:

Az összeállítást a LeitnerLeitner munkatársai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatatói készítették.

Siklós Márta
E-mail: marta.siklos@leitnerleitner.com

Jancsa-Pék Judit LL.M.
E-mail: judit.jancsa-pek@leitnerleitner.com

dr. Rácz Nóra
E-mail: nora.racz@leitnerleitner.com

www.leitnerleitner.com
www.adozasrolerthetoen.blog.hu

A 2023-as adóváltozásokat bemutató kreditpontos e-learning tananyagunk 2022. december 8-tól lesz elérhető távoktatási kínálatunkban! »»