A közösségi finanszírozás adózási buktatói

2022. március 16.

 

A start-up vállalkozások esetében egyre inkább bevált forrásszerzési mód a különböző platformok (így például Indiegogo, Kickstarter és Patreon) által kínált crowfunding, vagy „közösségi finanszírozás” igénybevétele. Ezzel a módszerrel amellett, hogy a vállalkozás a termékét vagy szolgáltatását bemutatva felméri annak piaci igényét, az érdeklődőktől tőkét is bevonhat, hogy elképzelését megvalósítsa.

Arra azonban a vállalkozók ritkán gondolnak, hogy az ilyen crowfunding-nak lehetnek, sőt sokszor vannak adózási következményei…

 

Azon túllépve, hogy az adórendszerek előírásai országról országra, de főleg kontinensről kontinensre változnak, sok start-up vállalkozás egyértelműnek gondolja, hogy a crowfunding részeként bevont tőke „ingyenesen kapott” pénz vagy adomány. Aki azonban a finanszírozás körülményeit alaposan szemügyre veszi, az észre veheti, hogy az adományra jellemző önkéntesség valójában nem érvényesül. A támogató az esetek nagy részében azzal a céllal biztosít forrást, hogy azért megkapja a start-up vállalkozás piacra szánt termékét vagy szolgáltatását. Innentől kezdve pedig az „adomány” már a cserébe biztosított termék, szolgáltatás ellenértékének minősül, s ez így már különböző adókötelezettségek keletkezését vetíti előre - elsősorban az általános forgalmi adó tekintetében. Igen, jellemzően itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amikor a sikeres crowfunding-ban érintett legtöbb magyar vállalkozás megtérülési számítása felborul. Abban az esetben ugyanis, ha a termék, szolgáltatás után áfafizetési kötelezettsége keletkezik, jelentősen kevesebb pénzből tud majd gazdálkodni, mint azt előzetesen számolta. Mindemellett még számos olyan adminisztrációs teherrel is szembesülni kell (külföldi áfaregisztráció vagy számlázás), amely megemeli a működési költségeket, nem is beszélve annak lehetőségéről, hogy akár a cégstruktúrát is újra kell gondolni. Kiemelten fontos ezért, hogy amennyiben a start-up vállalkozás crowfunding-ban gondolkozik, akkor még a kalkulációk véglegesítését megelőzően meg kell vizsgálni az elképzelések adózási következményeit!

 

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a finanszírozók Európai Unión belüliek, úgy a termék, szolgáltatás után keletkezni fog valamilyen áfakötelezettség. Míg céges vevők viszonylatában inkább adminisztratív előírásokat kell teljesíteni, amennyiben az ügyfelek magánszemélyek, akkor pénzügyileg is zsebükbe kell nyúlnia a vállalkozásoknak. Hiába gyűjtötte ugyanis a magyar start-up a finanszírozást külföldi, esetleg amerikai platformon keresztül, ha a belföldön előállított termékét mondjuk német magánszemélyek részére értékesíti, úgy az eladási ár után magyar áfát (27%) vagy bizonyos értékhatár fölött német áfát (19%) meg kell fizetnie, tehát a begyűjtött tőke egy része az áfa finanszírozására megy el.

 

A helyzet még tovább bonyolódhat, amennyiben a cégcsoporton belül eltérő vállalkozás gyártja a terméket és gyűjti a finanszírozást, főleg, ha utóbbi a Közösségen kívül telepedett le. A gyakorlatban már az is kihívás lehet, hogy milyen jogcímen jut haza a pénz a gyártás finanszírozásához, nem is beszélve annak a bonyodalmáról, hogyha bármilyen szerződéses kötöttség miatt a Közösségen kívüli cégünk kötelezett a Közösségen belüli finanszírozók részére átadni a jutalom terméket. Egy amerikai cég például - amellett, hogy áfát kell fizetnie - olyan költséges és folyamatos adminisztrációs feladatok teljesítésére is kötelezett lehet az Unióban (adóregisztráció, áfa bevallások, számlázás stb.), amely tovább rontja az egyébként jól kitalált projekt pénzügyi helyzetét.

 

Mivel az adóterhelés, de még az adókötelezettség is nagyban függ a piacra szánt terméktől, szolgáltatástól, a finanszírozó lakóhelyétől, vagy a cégstruktúrától, az adóügyi proaktivitás a szokottnál is határozottabban előtérbe kerül. Adótervezésre mindig szükség van, azonban eddigi tapasztalataink szerint ez különösen érvényes azokra az esetekre, amikor a projekt megtérülése első lépésben a sikeres közösségi finanszírozás eredményeként bevont tőke optimális felhasználásától függ.

 

A cikk szerzője:

Nyári Zsolt okleveles adószakértő,

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Távoktatási kínálatunkban megtalálja a 2022-től hatályos adóváltozásokat feldolgozó tananyagokat is. Szerezze meg összes szükséges kreditpontját otthona kényelmében! >>>